Nyomkövetésben kiváló
Sport emberrel és négylábúval
| Keszthely | | forrás: www.zalamedia.hu| | megjelent: 2001.12.04 |
Minimum két élolény szükséges ehhez a sporthoz. Az
egyik természetesen az ember, a sportoló. A másik pedig az az állatfaj, amelynek ose a
farkas, s amelynek szelidített – vagy inkább háziasított – változatát
nagyon sokan tartják kedvtelésbol, otthonuk és saját maguk védelme érdekében meg
persze azért is, mert játszani lehet vele, idomítani lehet. Más helyeken azonban,
például határorségnél, rendorségnél munkára használják az ember legjobb
barátját, különlegesen kiképezve bizonyos feladatokra...
Ebben a sportágban tulajdonképpen a ketto ötvözésérol van szó, hisz a kutya
gazdája nyilván szeretettel viseltetik kedvence iránt, ám ha tanítja, foglalkozik
vele – ami ebben az esetben a napi edzések idoszakát jelenti –, akkor ott
teljesíteni kell az ebnek, és esetenként szükség van egy kis szigorra is.
Gróf Zsuzsannát – a kutyássport jeles keszthelyi képviselojét – abból az
alkalomból kerestük meg, hogy a legutóbbi, október 26-a és 28-a között Ausztriában
(Stockerauban) megrendezett snauceres világbajnokságon öszszetettben a 14., a
nyomköveto fázisban 1. helyezést ért el.
– Mi ennek sportnak a pontos neve és lényege?
– Kutyás sport, illetve a kutyás sportnak több válfaja is van: agilitysek,
szánhúzók, agárversenyek és a munkakutyás-versenyek. Én a munkakutyás válfajt
uzöm, amelynek során három fázisban kell teljesíteni a kutyának, mindegyikben 100
– 100 pontot lehet összeszedni – nekem most 97-et sikerült –, vagyis 100
pontról indul minden kutya, és abból vonják le a különbözo buntetopontokat. A
három fázis a nyomkövetés, a fegyelmezo és az orzo-védo fázis. A snauceresek ebben
az évben tizedik alkalommal rendezték meg a fajtára jellemzo világbajnokságot.
– Ezek szerint önnek is ilyen kutyája van.
– Így van, egy óriás snauser.
– Mikor kezdodött a „szerelem” a kutyás sportokkal?
– A versenyszeru sport a ‘80-as évek elején, akkor kezdodött a kutyák
tematikus kiképzése. Igazán a kutyássport az FCI (Kutyás Világszövetség)
megalakulása óta létezik, tehát 1899 óta. Tavaly kellett állásfoglalást kérnünk
az ISM-tol azzal kapcsolatban, hogy ismerjék el ezt a fajta tevékenységet sportként.
Ezt az idén kaptuk meg.
– Ez az orzo-védo sport a kutyáknál a Forma 1-et jelenti. Mindenfajta gyakorlat
létezik benne, ami a többi sportban – vette áta szót Hornai László nemzetközi
teljesítménybíró, a keszthelyi kutyaiskola vezetoje, aki a versenyzok trénere is
egyben. – A kutyának a kitartása a futógyakorlatokkal van felmérve, a
nyomkeresés, az akadályok is bent vannak mint az agility-ben, és végülis itt
kísérletezik ki a kutyák kiképzési tematikáit. A Forma 1-es hasonlat azért is jó,
mert ahogy a technikai sportoknál, úgy itt is követni kell, a szinte nap mint nap
változó tematikákat, ugyanis ha nem követi valaki, akkor lemarad. Nagyon sok
kilométert „bele kell tenni” a kutyába.
– Mi a szerepe az embernek egy versenyen, a kutya mellett?
– A nyomkövetés fázisában csak a vezényszavak kiadása – mondja Gróf
Zsuzsanna ismét. – Tíz méteres pórázon van vezetve a kutya, de én magam
segítséggel nem irányíthatom a kutyát, mert kizárnak. A fegyelmezo fázisban a
kutyának és a gazdájának teljes egészében kontaktusban kell lennie. Az orzo-védo
fázisban pedig leginkább a segédnek – akitol védeni kell a kutyának – van
feladata a versenyen, és a felkészítés idoszakában is.
– Játszanak itt szerepet a pszichés összetevok?
– Természetesen, hiszen a kutya megérzi, ha a gazdája izgul, vagy nem biztos a
dolgában. |
|
|
